Djokics Zseljko: Történelmi, de egyben csodával határos a győzelmünk, mert csapatom sok tagja tapasztalatlan, és nem tudta, milyen egy kupadöntőben játszani. Taktikusan játszottunk, védekezésünkkel megleptük a Sopront. Az utolsó két perc olyan lassan telt el, azt hittem, sosem ér véget a meccs. Ebben a boldog pillanatban sem feledkezem meg az elhunyt Fűzy Ákos és Tapodi Péter barátomról, akiknek ajánlom a győzelmünket, és akik biztosan nagyon büszkék lennének most rám.

Roberto Íniguez: A Szekszárd a legfontosabb pillanatokban betalált, ellentétben velünk. Önbizalomhiánnyal játszottunk, főként a mérkőzés elején, nem tudom, miért. Szombaton a győzelmünk ellenére a játékvezetésről beszéltem, most újra ezt kell tennem, hihetetlenül jó munkát végeztek a bírók. Szóval nem a győzelemről vagy a vereségről szól az, hogy panaszkodom. A vereségből lehet a legtöbbet tanulni, nem győzhetünk mindig.