Férfi válogatottunk a második helyen végzett a világbajnoki előselejtezős csoportban, aminek köszönhetően a következő körben Franciaországgal, Belgiummal és Finnországgal találkozik majd Gasper Okorn együttese. Erről és az előselejtezőről beszélgettünk a szövetségi kapitánnyal.

Hogyan értékeli összességében a válogatott teljesítményét a világbajnoki előselejtezők során?

Először is úgy gondolom, hogy elértük a célunkat: megszereztük a csoportban az első két hely egyikét, amivel továbbjutottunk a következő körbe. Ez kétségkívül a legfontosabb, ezért elégedettek lehetünk. Másrészt nagyon pozitív, hogy egy teljes hónapot együtt tölthettünk, így sokkal jobban megismertük egymást. Több új játékos is lehetőséget kapott, akik eltöltötték az első perceiket is a pályán. Mindezt nagyon pozitívan látom. Természetesen tudjuk, mi volt a legnagyobb problémánk, és ezt mélyen elemeznünk is kell. Összességében azonban úgy tudnám összefoglalni: elégedett vagyok, hogy továbbjutottunk a következő körbe.

Mit gondol, mi az oka annak, hogy egyik idegenbeli meccsünket sem tudtuk megnyerni?

A másodlagos célunk egyértelműen az volt, hogy megnyerjük a csoportot és az első helyen végezzünk. Ez sajnos nem sikerült, mert a két idegenbeli meccsen nagyon gyenge teljesítményt nyújtottunk. Rengeteg dolog nem működött. A nagyváradi és a szkopjei mérkőzésekkel egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Komoly problémáink voltak, amelyekkel szembe kell néznünk, és meg kell találnunk az okát. Meggyőződésem, hogy mi voltunk a legerősebb csapat a csoportban, nálunk volt a legjobb játékosállomány. Sajnos ezt a kinti összecsapásokon nem tudtuk megmutatni, emiatt csalódottak voltunk. Szeretnénk ezen változtatni. Most van időnk arra, hogy átgondoljuk a történteket, és megtaláljuk az okát annak, miért alakultak így az idegenbeli mérkőzések.

Mit emelne ki a csapat játékából? Védekezésben és támadásban mi volt a legnagyobb erősségünk?

Szerintem főleg a hazai meccseinken játszottunk igazán jól védekezésben és támadásban is. Amikor nálunk volt a labda, akkor jól járt, emellett okosan és sok energiával játszottunk. Ez volt a legnagyobb különbség az idegenbeli meccsekhez képest. Úgy érzem, előreléptünk támadásban és védekezésben is, különösen a szolnoki mérkőzéseken. Agresszívek voltunk és a labda gyorsan járt támadásban. Emellett jól használtuk ki az előnyeinket, például az olyan magas játékosokat, akik nem klasszikus centerként játszanak, mint Golomán és Reuvers, így ők sokszor tudtak kilépni dobóhelyzetbe. Ez szerintem nem volt rossz, és erre tudunk építeni a jövőben. Másrészt, ha megnézzük a teljes előselejtezős mezőnyt, akkor Magyarország a második legjobb támadójátékkal és védelemmel rendelkezik a csapatok közül. Csak Horvátország előz meg minket, ami szintén azt mutatja, hogy azért csináltunk jó dolgokat is.


 

Több olyan játékosnak is akadtak jó periódusai, akik mostanában harcolták ki a helyüket a keretben, illetve a rotációban. Hogyan értékelné az ő teljesítményüket, hozzáállásukat?

Ebben az edzőtáborban sok új játékos kapott lehetőséget. Hat olyan kosaras volt itt, akik korábban még nem, vagy csak nagyon keveset játszottak a válogatottban: Filipovic Stefan, Meleg Gergő, Pallai Tamás, Valerio-Bodon Vincent, Cseh Botond és Tanoh Dez András is új arc volt. Nem volt egyszerű őket beépíteni, ugyanakkor ez egy kiváló alkalom volt arra, hogy kipróbáljuk őket. Nagyon elégedett vagyok, mert választ kaptunk arra a kérdésre, hogy a fiatalok mennyit tudnak segíteni nekünk – ez a jövő szempontjából rendkívül fontos. Ha hozzávesszük Somogyi Ádámot és Maronka Zsombort, akik sérülés miatt hiányoztak, vagy Lukács Norbertet, akiről azt gondolom, hogy a jövőben biztosan a válogatott tagja lesz, és őket megfelelő módon beépítjük a csapatba, akkor minden rendben lesz ezen a téren is. Összességében tehát van egy csoportnyi játékosunk, akikre építhetünk, és ez mindenképpen az elmúlt egy hónap egyik legpozitívabb hozadéka.

Mennyire volt kulcsfontosságú a hazai pálya és a közönség támogatása a szolnoki győzelmek esetében?

A hazai pálya óriási előnyt jelentett, ez nem is kérdés. Nagyon jó döntés volt, hogy Szolnokot választottuk, és a szövetség ide szervezte ezt a két mérkőzést. Kiváló körülmények között dolgozhattunk: a hotel mellett közvetlenül ott volt a csarnok, mindenki segített nekünk és minden feltétel adott volt. A meccseken pedig hihetetlen támogatást kaptunk a szurkolóktól – ez az igazi hazai pályaelőny. Nagy különbséggel vertük mindkét ellenfelet Szolnokon, harmincnyolc és húsz ponttal. Ezúton is szeretném még egyszer megköszönni Szolnoknak és a szurkolóknak is mindent. Nagyon remélem, hogy a válogatott a jövőben ismét visszatérhet majd ide.

A csoport második helyén végeztünk, aminek köszönhetően Franciaországgal, Belgiummal és Finnországgal találkozunk majd a következő körben. Hogy látja az esélyeinket?

Sokan kérdezik, hogy melyik csoport lett volna jobb számunkra – ha Görögország, Portugália és Montenegró mellé kerülünk, vagy a jelenlegi. Véleményem szerint mindegyik nemzet erős, legyen bármelyik csoportról szó. Mi úgymond az utolsóként érkezünk a négyesbe, tehát inkább a kevésbé esélyes együttes szerepét töltjük be. Egy csapatot le kell győznünk ahhoz, hogy elérjük az első három hely valamelyikét, hiszen az a célunk, hogy továbbjussunk a következő körbe. Franciaország az egyik legjobb európai csapat, és mindegy, hogy a legerősebb keretükkel vagy esetleg gyengébb összeállításban játszanak, rendkívül jól teljesítenek úgy is. Nagyon sok jó képességű játékosuk van és fizikálisan is erősek. Azonban Belgium és Finnország is komoly ellenfél lesz. Utóbbi részt vett a 2023-as világbajnokságon, míg a 2022-es Európa-bajnokságon mindkét válogatott jól szerepelt, így egyikük ellen sem számíthatunk könnyű mérkőzésre. A belgák és a finnek is tapasztaltak, és jóval előttünk állnak a rangsorban. Ez a két válogatott lesz az ellenfelünk azért, hogy a csoport első három helyének valamelyikén végezzünk. Emellett arra is fókuszálunk, hogy a fiatal játékosok is minél több tapasztalatot szerezzenek, és be tudjanak épülni a nemzeti válogatottba.

Fotó: Girgász Péter/MKOSZ