A Magyarország – Franciaország Európa-bajnoki mérkőzés után talán némileg túlzó módon, de mindenképpen szemléletesen érzékeltette egy NBA-játékosmegfigyelő, mekkora különbség is van valójában fizikálisan legjobbjaink és a világ élmezőnye között. Azt mondta a szakember, hogy a franciák bikacsordaként futottak ki a kölni aréna parkettjére, míg a magyarok egy szúnyograjként. A történetet Sztojan Ivkovics, a férfi válogatott szövetségi kapitánya mesélte, aki az U20-as válogatott új vezetőedzőjeként is szeretne tenni a fizikai hátrány csökkentéséért.
- Mennyire valós az NBA-scout hasonlata? Valóban ekkora a különbség?
- Aki nézte az Európa-bajnokságot, ahol Európa közvetlen élmezőnyével voltunk egy csoportban, pontosan láthatta, elsősorban fizikálisan voltunk velük szemben hátrányban. Sajnos ez a mai kosárlabdában el is dönti a mérkőzéseket, nem lehet taktikával az izomerőben, gyorsaságban meglévő különbséget eltüntetni. A fizikális hátrány a legnagyobb probléma most szerintem a magyar kosárlabdában.
- Elvállalta az U20-as válogatott vezetőedzői megbízatását. Fog tudni változtatni ezen az állapoton?
- Az U20-as válogatottban egy hónapot leszünk együtt a srácokkal, ez önmagában kevés ahhoz, hogy komoly változásokat indítsunk el. Azonban tudnunk kell a játékosokat inspirálni, motiválni arra, hogy a fizikai képzésre akkor is fektessenek nagy hangsúlyt, ha visszamennek a klubjaikhoz. Jó példa itthon a Magyar Nemzeti Kosárlabda Akadémia, ahol Rátgéber Lászlóék három-négy, kosárlabdára szakosodott erőnléti szakembert is foglalkoztatnak már. Ezeket a szakembereket kell összepárosítani dr. Lukasz Trzaskomának, az MKOSZ erőnléti és rehabilitációs vezetőjének a csapatával. Ezen az úton kell haladnia mindenkinek idehaza.
- A fizikai hátrány nem csupán a húszéveseknél van meg, már a fiatalabb válogatottjainknál is.
- Ezért is örülök annak, hogy egy olyan közös programot, rendszert tudunk elindítani, ami reményeink szerint komoly változásokat hoz a fizikai képzésben Magyarországon. Úgy látom, jó irányt vettünk, újra egységes lesz az utánpótlás-válogatottakban zajló munka, egymásra épülnek a korosztályok. Nagyon fontos, hogy előírta a szövetség, minden válogatott mellett szakképzett erőnléti szakembernek kell dolgoznia. Az ő munkájukat dr. Lukasz Trzaskoma segíti majd, örülök, hogy feláll ez a rendszer.
- Korábban már szóba került, hogy átvenné az U20-as válogatott munkáját. Miért most került erre sor?
- Három évvel ezelőtt már valóban úgy volt, hogy bekapcsolódom ebbe a munkába, ám akkor a covid közbeszólt, aztán a felnőtt válogatott nyári programjai miatt nem tudtam elvállalni. Most viszont nincs ilyen gond, nagyon várom már a felkészülést. Kíváncsi vagyok, hogy ezek a fiatalok mennyire képesek felnőtt kosárlabdát játszani.
- Kecskeméten a Mercedes Kosárlabda Akadémiánál dolgozott már az utánpótlásban. Mik a tapasztalatai?
- Azt látom, hogy a magyar fiatalok szeretnek dolgozni, szeretnek kosarazni, fejlődni akarnak, akarnak súlyzózni is, tehát rajtunk edzőkön múlik, hogy pozitív irányba változzon a helyzet a fizikum terén is.
- Milyen az idei U20-as korosztály?
- A 2003-as egy olyan generáció, melyben csupán egy-két ember volt, aki mindegyik válogatottnál rendszeresen játszott. Egy olyan csapatunk lesz, melynek tagjai sem az U16-ban, sem pedig az U18-ban nem voltak húzóemberek. Erre egyébként a jövőben szintén oda kell figyelnünk, úgy kell felépítenünk a rendszert, hogy lehetőség szerint a válogatottakban a húzóemberek ugyanazok legyenek korosztályokon át.
- Az első összetartás elkezdődött a fiatalokkal. Milyen érzés velük dolgozni?
- Kellemes, kellemes, kellemes, Remélem nekik is.
Fotó - Girgász Péter/MKOSZ