Djokics Zseljko : Az volt a célunk, hogy a döntőben legalább egyszer csodát tegyünk: nagyon jól játszott a csapatom, büszke vagyok a lányokra. A végefelé lehetett érezni, hogy kezdünk félni a sikertől, de küzdöttünk, és szombaton innen szeretnénk folytatni. Hetven pont alatt tartottuk a Sopront, teljesen más szisztémában játszottunk, mint az idényben eddig. Boldog vagyok, és talán van rá esély, hogy a negyedik mérkőzésen már szurkolók előtt léphetünk pályára, ebben reménykedem.

Gáspár Dávid : Nem lepett meg minket a Szekszárd, ám későn vettük fel a kesztyűt. Támadásban jobban széthúzták a játékukat a szekszárdiak, mint az első mérkőzésen, a külső dobásaik jobb százalékban estek be. Az első félidőben csupán tíz lepattanót szedtünk, annyit, mint a túloldalon Erica McCall egyedül, és a riválisunk összességében huszonháromnál tartott. Keményen és jól védekeztek a hazaiak, sokat tettek ezért a győzelemért.

Studer Àgnes : Igazi csapatmunka volt amit vèghez vittünk, hittünk egymásban, nem ismertünk elveszett labdát, és a tiszta dobóhelyzeteket sokkal bátrabban vállaltuk el, mert kivàlóan lepattanóztak centereink. Hihetetlen jó érzés, hogy legyőztük vègre az Euroliga Final Fourban szereplő Sopront, de még nagyobb örömmel tölt el. hogy a következő hazai mèrkőzést Szurkolóink előtt játszhatjuk.

Gabby Williams : Nem olyan élesen jöttünk ki a mérkőzésre, ahogyan szoktunk, egyértelműen hiányzott a megfelelő koncentráció és az energia. A Szekszárd jó csapat, és ezúttal jó meccset is játszott, nekünk a következő mérkőzésen ennél többet kell mutatnunk. Védekezésben vissza kell térnünk a megszokott precizitásunkhoz, küzdenünk a szabad labdákért, a lepattanókért, ezeket könnyen megvalósíthatjuk. Nagyon jó lenne, ha bejöhetnének a szurkolóink, ezen a napon is kicsit már olyan volt a hangulat, mintha nézők előtt játszanánk.