Interjú Bodnár Péterrel, az MKOSZ főtitkárával
22
Jun
2020
Interjú Bodnár Péterrel, az MKOSZ főtitkárával
2020. június 22.  |  09:00

Először próbáltuk értékelni a csonka szezont, majd a bajnokságok beszüntetéséről ejtettünk szót, de a közelmúlt mellett a közeljövő is szóba került. A következő évadról, a bajnokságok beindításának nehézségeiről és a válogatottak feladatairól is beszélgettünk Bodnár Péterrel, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkárával.

 

- Pusztán az eredmények szempontjából elég nehéz lehet értékelni a csonka évadot. Azért megpróbálná? - kértük Bodnár Pétert.

- A 2019/2020-as évad kapcsán elsőként azt emelném ki, hogy a Bajnokok Ligájában elért bravúrjai révén a férfi bajnokcsapat, a Falco nevét megismerte Európa - kezdte az MKOSZ főtitkára. -  Szép, méltató cikkek születtek nemzetközi szakportálokon a szombathelyiekről, s azok a sikerek, amelyek kezdetben még bravúroknak számítottak - mint például a PAOK legyőzése - a folytatásban már nem is voltak meglepőek. A Sopron női csapatának volt esélye a rájátszásba jutni az Euroligában, de ezt a vírus már megakadályozta, a Schio elleni mérkőzés nem került lejátszásra. Azóta kiderült, az egész Női Euroliga erre a szezonra akkor be is fejeződött. Szerencsésnek mondhatjuk viszont magunkat, hogy a Sopron bátor döntésének köszönhetően legalább a női Magyar Kupa nyolcas döntőjét biztonsággal megrendezhettük.

 

- A sportági szakszövetségek közül az MKOSZ az elsők között hozta meg a döntést koronavírus hazai elterjedése kapcsán. Mint ismert, befejezettnek nyilvánították a bajnokságokat, nem hirdettek bajnokokat. Hogyan fogadták a klubok, milyen károk érték az egyesületeket?

- Az MKOSZ a vírus elleni küzdelemmel kapcsolatos döntéseket az élvonalbeli sportszervezetek véleményének kikérését követően hozta meg. Március 11-én még lejátszásra került az utolsó forduló, és bár ekkor még nem volt ilyen kötelezettség, a mérkőzéseket már zárt kapuk mögött játszották, nézők nélkül.  Néhány napon belül pedig a létesítmények bezárása okán, illetve a sportolók és a sportszakemberek védelme érdekében az edzések és a mérkőzések lejátszásának lehetősége hirtelen ellehetetlenült. A bizonytalan helyzetben, mikor nem volt előre látható, egyáltalán befejezhető lesz-e a bajnokság, dönteni kellett, hogy érdemes-e a nyilvánvalóan bevétel nélküli következő hónapokban fenntartani a kiadási kötelezettségeket, vagy azonnal zárjuk le a versenyrendszereket, és a kiadási kötelezettségektől is szabadítsuk meg a klubokat. Utólag mindenki egyetért vele, ez volt a helyes döntés. A sportszervezetek költségvetését így is komoly csapás érte, mi lett volna, ha még hónapokig kellett volna fizetni a játékosokat úgy, hogy nem is tudtuk volna befejezni a bajnokságot.

 

- A tavasz a sportág szempontjából nem csak azért volt szomorú, mert nem lehetett mérkőzéseket játszani. A sportág több korábbi és jelenlegi meghatározó egyénisége távozott közülünk. Ez hogyan érintette?

- A szövetségi vezetői pozíció nagyon fájdalmas része a sportág halottainak búcsúztatása...az elmúlt évtizedre visszagondolva sajnos nagyon sok hozzám közel álló, a kosárlabda sportágban ismert személyt veszítettünk el.... Edzők, játékosok, sportvezetők, játékvezető és ellenőr kollégák. Ami különösen fájó, ha erejük teljében lévő fiatal emberek távoznak az élők sorából. Ugyanakkor biztos vagyok benne, nem azt szeretnék, ha siránkoznánk elvesztésük miatt, sokkal inkább azt, hogy még nagyobb energiával dolgozzunk a magyar kosárlabdázás fellendítésén. Szellemiségüket, tapasztalataikat meg kell őriznünk és felhasználni ezen tevékenységünk során.

 

- A közelmúlt után nézzük a közeljövöt. A következő évad indulására két időpontot jelöltek meg: október elejét illetve végét. A csapatok, ahhoz, hogy meg tudják tervezni felkészülésüket, nyilván szeretnék minél előbb megtudni a rajt végleges és biztos időpontját. Mikorra várható döntés?

- Ahogy az látható, a vírushelyzet gyorsan, akár hetek alatt változhat, elsősorban ezért jelöltünk meg két időpontot. Nézők nélkül élvonalbeli mérkőzéseket rendezni nem életszerű, mind sportszakmai, mind közgazdaságtani szempontból értelmezhetetlen. Mindenképpen szeretnénk, ha a bajnoki meccseket - természetesen az adott időszakban érvényben lévő egészségügyi előírásokat és ajánlásokat betartva - szurkolótáborok, azaz közönség előtt játszhatnák le a csapatok. Ha arra kényszerülünk, hogy a tervezetthez képest késve indítsuk a bajnokságokat, akkor a versenynaptár szűkössége miatt átalakított, csökkentett lebonyolítási rendszert kell alkalmaznunk. Arra azonban, hogy végül mikor indulhatunk, azt hiszem augusztus vége előtt nem tudunk biztosat mondani....

 

- A női bajnokság több éves tapasztalata alapján a következő szezontól a férfi élvonalban is indul a fiatalszabály. A szándék kétségtelenül jó, de azért szakmai körökben vannak fenntartások a beindításával szemben...

- A szabály női bajnokságban történő bevezetésekor szintén szembesültünk fenntartásokkal...a női bajnokság tapasztalatai alapján már nem érhetnek senkit meglepetésként a szabály negatív hatásai...azonban ha ugyanannyi pozitív hatása lesz a szabálynak a férfiaknál is, mint a nőknél, akkor a férfi utánpótlás válogatottjaink néhány éven belül nagyon eredményes, felfelé ívelő szakaszba lépnek majd, ami tovagyűrűző hatásként a férfi felnőtt válogatott számára is kiemelkedően fontos lehet.... Látható, a női válogatott gerincét most azok a játékosok alkotják, akik az előző években éppen e szabálynak köszönhetően vetették meg a lábukat a női NB I-ben, s váltak fokozatosan meghatározó játékosokká. Természetesen garancia nincs rá, hogy ez férfi vonalon is ugyanígy történik, de ha meg sem próbáljuk, soha nem tudjuk meg. Pár év múlva, a szakmai tapasztalatok ismeretében dönthetünk arról, hosszabb távon mi legyen a férfi vonalon e szabály sorsa.

 

- Hamarosan indul a szakmai munka a válogatottaknál, milyen rendszer szerint zajlanak majd az edzések?

- Június végén a felnőtt női válogatott kezd, majd fokozatosan jönnek az utánpótlás korosztályos válogatottak. Utánpótlás vonalon nem rendeznek idén Európa-bajnokságokat, így e csapatoknál már a jövő évi versenyekre kijelölt keretek tagjai állnak edzésbe. A programok utánpótlás korosztályonként kb. 2 hétig tartanak, nemzetközi edzőmeccsek nélkül. Ami a 3x3-as válogatottakat illeti, Debrecen évek óta remek házigazdája a szakág felnőtt és utánpótlás világversenyeinek, ezért annak a szakágnak a válogatott keretei ott készülnek. A versenynaptár szerint U18 VB-t szervezünk ott augusztusban, amennyiben a járványhelyzet és az utazási tilalmak egyáltalán lehetővé teszik egy valós világbajnokság megrendezését.

 

-  Magyarország 2021-re megkapta az U19-es női világbajnokság rendezési jogát. Emellett minden olyan országnak, amely 2020-ban korosztályos Eb-t rendezett volna, joga lesz megrendezni ugyanazt a tornát 2021-ben, amennyiben erre igényt tart. Az U20-as leány Eb-t idén Sopronban rendezték volna, elképzelhető, hogy hazánk jövőre két világversenynek is otthont ad?

- Jövőre először rendezhet Magyarország világbajnokságot, a hagyományos 5-5 elleni szakágban, ami óriási megtiszteltetés és egyben felelősség is. Nyilvánvalóan a VB megrendezése a prioritás számunkra. Hogy tudunk-e VB-t és EB-t is rendezni ugyanazon évben, az az MKOSZ rendelkezésére álló források mértékétől függ. Alapvetően már egy világverseny rendezése is jelentős anyagi terhet ró a szövetségre. Ha nyár végéig úgy tűnik, sikerül előteremtenünk a rendezéshez szükséges financiális feltételeket, akkor az EB-t is bevállaljuk!  A 2021-es év egyébként is sűrű lesz hazai világesemények szempontjából, hiszen jövő júniusban 3x3-as olimpiai selejtezőt is rendez hazánk, ami óriási lehetőség arra, hogy 1980 után a magyar kosárlabdázás újra olimpián képviseltethesse magát!

Megyei szövetségek