Tájékoztató a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott intézkedésekkel kapcsolatban
06
Apr
2020
Tájékoztató a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott intézkedésekkel kapcsolatban
2020. április 6.  |  14:00

Tájékoztató a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott intézkedésekkel kapcsolatban 
 
 
A tájékoztató célja, hogy áttekintést biztosítson a sportszervezeteknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott legfontosabb intézkedésekről és segítséget nyújtson a rendelkezések értelmezésével kapcsolatban. 


I. Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban – járulékmentesség/- csökkentés 


2020. március 24-től csökkentek a veszélyeztetett gazdasági ágazatokban működő munkáltatók közterhei. 
A koronavírus-járvány hatásainak enyhítése érdekében a kormány a turisztikai, a vendéglátóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező ágazatokban működők mellett a sportszolgáltatást nyújtó munkáltatókat is mentesíti 2020. március, április, május és június hónapokra a munkabér utáni közterhek megfizetése alól. 
A veszélyeztetett ágazatban dolgozók is kedvezményesen adózhatnak ebben az időszakban. 


1. Kire vonatkozik a mentesítő szabályozás, ki minősül veszélyeztetett ágazatba tartozónak?

A 61/2020. (III.23) Kormányrendelet („Rendelet”) a ténylegesen végzett tevékenység alapján, az egyes tevékenységeket TEÁOR/TESZOR kóddal azonosítva határozza meg, kik sorolhatóak veszélyeztetett ágazatba tartozónak.

A Rendelet alapján többek között könnyítést élvezhetnek a sport-, szórakoztató, szabadidős (TEÁOR és TESZOR 93) tevékenységet tényleges főtevékenységként végzők azzal, hogy a költségvetési szerv kifizetőkre nem vonatkozik a mentesítés. 


2. Mit jelent a tényleges főtevékenység? Hogyan kell értelmezni a szabályt sportszervezet esetében? Támogatásból finanszírozott sportszervezet élhet-e a mentességgel? 

Ahhoz, hogy egy kifizető élhessen a mentesítés lehetőségével, nem elegendő, hogy a tevékenységi körében szerepel (vagy akár a NAV törzsadataiban főtevékenységként jelenik meg) a Rendeletben felsorolt tevékenység. A kedvezményes szabályok alkalmazására az jogosult csak, akinek a Rendelet szerint definiált tényleges főtevékenysége tartozik veszélyeztetett ágazatba.

A Rendelet szerint tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak a Rendelet hatályba lépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30%-a származott.

Sportszervezetek esetében a mentesség alkalmazásához tehát azt szükséges alátámasztani, hogy bevételeik többsége az elmúlt hat hónapban sporttevékenységükből (sportegyesületi tevékenységből, sportlétesítmény működtetésből, testedzési szolgáltatásból, egyéb sporttevékenységből) származott. Egyéb sporttevékenység lehet pl. sportesemények rendezése, szervezése, promóciója, de nem tartozik ide a sporteszközök kölcsönzése.

A támogatások (akár állami, akár látvány-csapatsport támogatásból származó támogatások), amelyek sportszervezetek esetében jellemzően a bevétel jelentős részét teszik ki, sporttevékenység bevételének tekinthetőek, mivel ezeket a vonatkozó jogszabályok (például Civil törvény 20. §, Sporttörvény 56. §, Tao törvény 22/C. §) kifejezetten bevételként minősítik, és a sporttevékenység gyakorlásához, a cél szerinti tevékenység részét képező feladatok ellátásához rendelik.

A reklámbevételek, jogdíjból származó bevételek tekintetében meg kell vizsgálni, hogy az adott bevétel pontosan mihez kapcsolódik, hogyan kerül nyilvántartásra. Ezek a bevételek is sok esetben a cél szerinti tevékenységet, így közvetetten a sporttevékenységet szolgálják, de TEÁOR szerinti besorolásuk nem mindig egyértelmű. A sportegyesületi tevékenység (93.12) széles körben felöleli a sportklubok, sportegyesületek tevékenységét.  Javasoljuk, hogy azok a szervezetek, amelyek jelentős reklám-, jogdíjbevétellel rendelkeznek, egyeztessenek annak kezeléséről az MKOSZ-szel. 

 
3. Milyen adó- és járuléknemeket érint a szabályozás a munkáltatói oldalon? 

A Rendelet alapján a veszélyeztetett ágazatba tartozó munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

A veszélyeztetett ágazatba tartozó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a törvény szerinti éves hozzájárulás (1 449 000 forint) mértékének kétharmada, azaz a kötelezett 966 000 forint megfizetésére köteles személyenként, és nem kell rehabilitációs hozzájárulási előleget fizetnie. 


4. Hogyan alakulnak a munkavállalók terhei? 

A járulékmentességre jogosult sportszervezetek munkavállalóira is kedvezményes szabályok vonatkoznak munkakörüktől függetlenül.

Nekik járulékalapot képező jövedelmük után nyugdíjjárulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot nem, csak a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forint összeget kell megfizetniük.

A sportszervezetnek csak a 4%-os egészségbiztosítási járulék 7 710 forintot meg nem haladó összegét kell levonnia a magánszemélytől és megfizetnie. A többi járulékot nemcsak befizetnie nem kell, hanem le sem vonhatja a magánszemélytől.

Az, hogy a munkavállalók átmenetileg nem fizetnek bizonyos járulékokat, ellátási jogosultságukat és az ellátások összegét nem érinti, az időszak szolgálati időnek minősül, az erre jutó keresetet a nyugellátás összegének megállapításakor figyelembe kell venni. 


5. Alkalmazható-e EKHO-s jövedelemre a könnyítés? Alkalmazható-e EKHO választása esetén a normál módon adózó jövedelemrészre a könnyítés? 

A Rendeletben megfogalmazott könnyítések nem alkalmazhatóak az EKHO alapján adózó jövedelmekre.

Az EKHO szerint adózó munkavállalók azon jövedelme után fizetett adók, járulékok tekintetében azonban, amelyek a normál adózás alá esnek (legalább a minimálbér összege) lehetőség van a könnyítések figyelembe vételére.

Értelmezésünk szerint a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó könnyítés a normál és az EKHO szerint adózó munkavállalók foglalkoztatása esetén is alkalmazható. 


6. Hogyan és hányszor módosítható az EKHO nyilatkozat évközben? Mikor kell nyilatkozni?

Fontos, hogy ha a magánszemély az EKHO-t választja, az a munkáltatóra nézve kötelező érvényű, a nyilatkozatot csak a magánszemély vonhatja vissza. A kifizetőnek az adóévben mindaddig a nyilatkozat szerint kell az EKHO-t vonnia, amíg a magánszemély azt vissza nem vonja.

Ha a magánszemély visszavonja EKHO nyilatkozatát, akkor a még nem számfejtett összegre (amely így az általános szabály szerint adózik) már alkalmazhatóak a Rendelet által biztosított kedvezmények.

Várható, hogy az EKHO szerinti adózásról további egyeztetések folynak majd a hatóságokkal.   


7. Megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak esetében alkalmazható-e a könnyítés? 

A Rendelet által biztosított kedvezményeket csak munkaviszony esetén lehet érvényesíteni, megbízási jogviszony esetén nincs rá lehetőség.

 
8. Melyik időszakra vonatkozik a könnyítés? Melyik bevallás készülhet először az új szabályok szerint? Mikor lesz elérhető a nyomtatvány? 

A kedvezményes szabályok 2020. március, április, május és június hónapokra vonatkoznak, tehát már a 2020. április 13-én esedékes bevallásban érvényesíthetőek. 

 A kedvezményeket a vonatkozó bevallásokban fel kell tüntetni. A NAV a módosult szabályoknak megfelelően módosított bevallási nyomtatványokat várhatóan a napokban megjelenteti, ezért érdemes rendszeresen figyelni a NAV honlapját. 

 


II. Egyéb intézkedések 

 


1. Sportlétesítmények bérlése  

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet rendelkezései alapján 2020. június 30-ig sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban nincs lehetőség nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződések felmondással való megszüntetésére, illetve a veszélyhelyzet fennállása alatt nincs lehetőség a bérleti díjak megemelésére, még akkor sem, ha ezt a szerződés egyébként lehetővé teszi. 


2. Fizetési kedvezmények lehetősége

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy ha a koronavírus járvány miatt kerül a szervezet (vagy a magánszemély) olyan gazdasági helyzetbe, hogy nem tudja teljesíteni adófizetési kötelezettségét, lehetősége van fizetési kedvezmény iránti kérelmet benyújtani a NAV-hoz. Ilyen lehet a fizetési halasztás, a részletekben történő megfizetés, mérséklés, illetve az elengedés.  

A NAV – tájékoztatása szerint – tekintettel a kihirdetett veszélyhelyzetre fokozott méltányossággal veszi figyelembe a járvány okozta nehézségeket, az ilyen jellegű kérelmeket a szokottnál rugalmasabban kezeli. 

Fizetési könnyítést a szervezetek a FAG01-es nyomtatványon kérelmezhetnek. A kérelem már az adóbevallással egy időben benyújtható. 

A fizetési könnyítés igénylése miatt az adózó elvileg nem veszítheti el a megbízható adózó vagy a köztartozásmentes státuszát (szerepelhet tehát a köztartozásmentes adózók adatbázisban, ami a támogatási igazolás kiadásának feltétele), feltéve hogy a minősítés határnapjáig megkapja a NAV engedélyét (a végleges határozatot) a fizetési könnyítésre vonatkozóan. A feltorlódott ügymenet miatt azonban ez nem biztos, hogy most időben megtörténhet, ezért javasoljuk, hogy a fizetési könnyitési kérelmet lehetőleg minél hamarabb, a határidőt már megelőzően juttassák el a NAV felé. 


3. Adóvégrehajtási moratórium

2020. március 24-től szünetelnek az e napon az adóhatóság előtt folyamatban lévő az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ez azt jelenti, hogy a támogatások visszafizetésének elmaradása okán kezdeményezett behajtást is szünetelteti a NAV. 


4. Hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségének felfüggesztése

A magánszemélyek és vállalkozások 2020. március 18-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettsége az év végéig felfüggesztésre került: a jelenleg 2020. december 31-ig tartó fizetési moratórium vonatkozik minden hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésre. Kamatos kamat a moratórium idején nem számítható fel. 2021. január 1-jétől a korábban felvett hitel eredeti törlesztőrészletének nagysága nem növekedhet. A futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy a törlesztőrészlet nagysága a futamidő időtartama alatt változatlan maradjon.

A munkáltatói kölcsönökre is érvényes a fizetési haladék, vagyis 2020. december 31-ig a munkavállalóknak se a kölcsön összegét, sem annak kamatát nem kell visszafizetniük a munkáltatójuknak.

 
5. A Munka Törvénykönyvét érintő intézkedések

Lehetővé válik a Munka Törvénykönyvétől eltérő munkáltatói döntések meghozatala is a munkaidő-beosztás, a munkavégzés helye és a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése tekintetében.

A munkáltatók az átmeneti időszakban ideiglenes jelleggel jogosultak a 96 órás időintervallumnál rövidebb időn belül is módosítani a munkavállalók munkaidő-beosztását, de természetesen továbbra is tekintettel kell lenni a Munka Törvénykönyvének alapelveire.  

Emellett a munkáltatónak lehetősége nyílik az otthoni munkavégzés és a távmunkavégzés egyoldalú elrendelésére. 

A vonatkozó rendelet lehetővé teszi továbbá, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megtegye, és a szükséges mértékben ellenőrizze a munkavállalók egészségi állapotát, tekintettel kell lennie azonban az adatvédelmi szabályok betartására.

 
6. Számlázást érintő módosítások 

A számlázás és számla befogadás vonatkozásában várható további tájékoztatás az érintett hatóságoktól azzal kapcsolatban hogyan lehet megkönnyíteni a számlázást a jelen körülmények között. Legfrissebb információink szerint a NAV rugalmasabban fogja kezelni azon számlázási módokat, amelyek elősegítik a személyes közreműködés és postázás elkerülését.

Április 1-jére tervezett online számla 2.0 verzió bevezetése elhalasztásra került július 1-ig. 


 
7. KATA-t érintő intézkedések

A Rendelet lehetővé teszi a KATA adóalanyok számára, hogy ha 2020 februárjában KATÁ-sok voltak és ha a Rendeletben felsorolt tevékenységek (pl. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551), egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319), testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313)) valamelyikét tényleges főtevékenységként folytatják, úgy a 2020. március, április, május és június hónapra mentesülnek a tételes adó megfizetése alól.  

A Rendelet haladékot ad a KATA adótartozások rendezésére. A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált KATA adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizetheti meg. A NAV 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel.

 

 

III. További tudnivalók 


Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem változik a beszámoló készítési határidő.

Nem változnak az adóeljárással kapcsolatos határidők, az adóbevallásokra, adófizetésre előírt határidők.

Az intézkedések nem érintik a TAO-t érintő eljárások szabályait sem.

Fontos, hogy (akár a szervezetek és/vagy más vállalkozások, akár a szervezetek és dolgozóik közötti viszonylatban) az esetleges térítés nélküli átadások, ingyen felajánlott szolgáltatások adózási következményeire továbbra is figyelni kell. 


Jelen szakmai anyag tájékoztató jellegű, nem minősül tanácsadásnak. A sportszervezetek felelőssége, hogy az adózási kérdésekben tájékozódjon, és a szükséges adókat, járulékokat kiszámolja, befizesse és bevallja. 
 
Készítette: OrienTax Adótanácsadó Zrt. 

[Megnyit]

Megyei szövetségek