Az MKOSZ pénteki elnökségi ülése után beszélgettünk az új alapszabály-tervezetről, a reformokról a szövetség elnökével

– Jó 2 évvel ezelőtt, amikor létrejöttek a tagozatok a kosárlabdában egy olyan időszak volt, amikor úgy gondolták a klubok, hogy saját kezükbe veszik az irányítást. Az akkori komoly feszültség a sportágban még igényelhette is ezt a lépést, de a mostani időszakban viszont azt gondolom, hogy egy olyan vezetése állt össze a sportágnak, mely képes megtalálni a kapcsolódási pontokat és a megfelelő hangot a kosárlabda szereplőivel. Elfogadva az ő gondolataikat, véleményüket, de semmiképpen nem „díszpintyként“ szeretne az elnökség pozíciót és ezzel együtt felelősséget vállalni. A mostani alapszabálynak az egyik lényeges kérdése az, hogy a tagozatok által eddig végzett feladatokat ezután is ők végezhessék. Ők bonyolíthassák le továbbra is a bajnoki versenyekt, ellenben minden olyan döntést, amely a működtetéshez szükséges – akár a külföldi játékosok száma, a rájátszás milyensége, intervalluma, büntetési tételek, tagdíjfizetés, licencszerzés lehetőségei, bírói díjak és még sorolhatnám – mind a szövetség hatáskörébe tartozzon, a szövetség döntése alapján működhessen. A szervezeti egységek – így a női-, férfi tagozat, de a megyei és a budapesti szövetség, vagy az új tervezetben szereplő amatőr tagozat is– kötelesek minden fontos kérdésben véleményt formálni, javaslatokat tenni a szövetség felé, hiszen az is szerepel az új alapszabályban, hogy a szövetség ezen vélemények és javaslatok alapján dönt az említett kérdésekben. Semmiképpen nem akarjuk azt, hogy az eddigi jó munkavégzés felboruljon. Azt viszont igen, hogy a végső szót a szövetség legitim elnöksége mondhassa ki a szakmai munkát, a költségvetést érintő kérdésekben.

 

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a küldöttgyűlésen a képviselet rendszerét is kicsit meg szeretnénk változtatni. Az eddigi rendszert annyival bővítenénk, hogy aki nemzetközi kupában indul – felvállalva ezt a nagyon nehéz feladatot – az plusz mandátumhoz juthasson. Az a klub is plusz mandátumot kaphasson, amely az utánpótlás teljes vertikumát saját maga vagy egy közreműködő szervezettel biztosítja. 

 

Az országos amatőr versenyben indulók 5 csapatonként egy küldött állítására nyernének jogot, míg a megyei felnőtt versenyrendszerben induló MKOSZ tagok megyénként 1 főt küldethetnek a gyűlésekre. Új elem a tervezetben, hogy amelyik megye területén 1000-nél több versenyengedélyt kiváltó játékos szerepel, azon megye tagjai plusz egy küldöttet állíthatnának.

Ezek a kérdések arról szólnak, hogy a magyar kosárlabda egy egyenes irányt szab magának, egy kiismerhető, átlátható viszonyrendszert alakít ki.

 

Nem gondolom, hogy az alapszabályt úgy kell tudni elfogadni, hogy az elnökség 11 tagja összeül és „kitalálja“, hogy mi lesz a jó. Ez a mostani elnökségin is kiderült, hiszen voltak kérdések, de abban mindenki egyetértett, hogy az alapszabályt az érintett szervezeteknek – kluboknak és szövetségeknek – el kell küldeni, a véleményüket két héten belül, írásban ki kell kérni. Így a február elején esedékes elnökségi ülésen – egy olyan egységes szerkezetben lévő – alapszabályt tudunk javasolni a küldöttgyűlés számára elfogadásra, amely valóban az egész magyar kosárlabda érdekeit szolgálja.

Bízom benne, hogy amit eddig az érintettek tapasztaltak az MKOSZ részéről az a partnerség és nem pedig az autokrata, diktatórikus vezetési módszeren alapuló gondolkodásmód.

– Nyilván nem „egyik napról a másikra“ született meg ez az alapszabály-tervezet. Tárgyaltunk az összes férficsapattal. Szolnokra meghívtam az összes elsőosztályú klub képviselőjét és egyeztettünk. Tárgyaltunk a férfi tagozat intézőbizottságával. Folyamatosan egyeztetünk a női- és a férfi tagozat elnökével. A megyei szövetségek vezetőivel is tárgyalunk. Hétvégén Zalába mentem konzultációra, a héten Székesfehárváron fogok beszélgetni. Sterbenz Tamás főtitkár és helyettese Bodnár Péter minden héten ellátogat egy vidéki fellegvárba, hogy megismertesse az új elképzelésket és megtudja a helyiek véleményét.

Mindenkinek elmondom, hogy azonosak az érdekeink: átlátható, tiszta, egyenes viszonyok legyenek a kosárlabdában, melyek alapja a bizalom. Én elfogadom, hogy lehetett időszak, amikor ez a bizalom elfogyott, de most adják meg a lehetőséget az új elnökségnek, hogy bizonyíthassa rátermettségét.

Mint elnök, a következő két hétben ismét meg fogom hívni a tagozatokat, le fogunk ülni velük és bemutatjuk az alapszabály-módosítás lényegi részeit.

Vannak természesen érdeksérelmek, hiszen az új alapszabályban az is szerpel, hogy aki fizetett alkalmazottja a szövetségnek, az nem lehet az elnökség tagja. A mostani előterjesztés szerint nem lesz önálló jogi személy a tagozat, ezért a tagozat fizetett alkalmazottja a szövetség fizetett alkalmazottja is egyben.

– Főtitkár úrral szinte fogadásokat kötöttünk az elnökségi előtt arról, hogy egy alaposan előkészített anyag milyen fogadtatásra számíthat. Függetlenül attól, hogy milyen komoly témákat feszeget a mostani dokumentum, a célja egyértelmű: a kosárlabda fejlesztése, fejlődése. A novemberi küldöttgyűlés elfogadta az Új pályán stratégiai koncepciót, ez a tervezet annak a lefordítása a jog nyelvére. Ezek alapján bizton számíthattunk mindenkinek a támogatására.Nem tudom elképzelni az elnökség egyik tagjáról sem, hogy szándékosan ártani akarna a sportágnak. Persze a személyes érdekek időnként megjelenhetnek, de a jelenlegi elnökség minden tagját úgy ismerem, hogy amit mond és amit tesz az a kosárlabdát szolgálja. A lényeg, hogy mindenki tisztában van vele, a sportág érdeke mindent megelőz. Emiatt lehetett olyan pozitív az elnökségi hangulata. Biztos vagyok benne, hogy a folytatás is hansonló lesz, és az All Star Gála napján új alapszabállyal is ünnepel a szövetség.