UNI Győr Széchenyi KA - Vasas Akadémia

Mar

2014

2014. március 29. | 15:44

Szombaton, 14 órától már élesbe fordultak a dolgok. Hiszen a tét a döntőbejutás volt, a Győr, illetve a Vasas között. Népszerűségben a budapestiek álltak jobban, akik meg is szerezték a vezetést, méghozzá Gocsman Ágota révén, egy hármassal. Tették mindezt szurkolóik őszinte örömére. Egy látványos messzi hajítással Simon Cintia válaszolt hamarosan. Tehát peregtek az események, méghozzá rendesen. A piros-kékek gyorsan, pontosan végezték a dolgukat, meg is látszott az álláson. Azt túlzás lett volna állítani, hogy lefutott lett a mérkőzés tíz perc végeztével, de az esélyek jól tükröződtek.

A rohanás megállt egy kicsit, ám aztán minden ment tovább hamarosan. Ami azt jelentette, a fővárosiak robogtak a döntő felé, a győriek meg ez ellen sokat tenni nem tudtak. Nem azért, mert nem akartak, de egyszerűen jobb volt a vetélytárs. Ami ugye nem szégyen, legfeljebb kellemetlen. Mindehhez komoly köze volt Solymosi Noéminak is, ő szorgosan gyűjtögette a pontjait a fehérek palánkja közelében. „Zárszóként” Farkas Fanni triplája már csak hab volt a tortán, az erősebbek számára.

Abból is lehetett tudni, hogy elindult a küzdelem újra, mert érkeztek a beszólások az elfogult a nézőktől a tribünről, a bírók felé. Olyan volt a hangulat, mint a nagyok közözött szokott lenni, komoly célok esetén. Igaz, az állás nem volt szoros, de azért a vezetők rendesen meg is dolgoztak. A tényeken csak keveset módosított Kovács Vanessza jó munkája, a vasasos gyűrű alatt.

Az első elődöntő utolsó játékrészében már-már mindenki a másnapi feladatára figyelhetett. Hiszen arra nem volt sansz, hogy megforduljon az állás. Abban csak a született naivok, meg a legelfogultabbak bízhattak volna. Igen ám, de ők nem jöttek el Pécsre, ezen a délutánon. Bár Szűcs Boglárka kettese, meg a jutalomdobása jó helyre érkezett, már csak szépségtapasznak számított a győri oldalon. Csupán annyit kellett kivárni, hogy minden másodperc leperegjen, a Vasas fináléja nem volt veszélyben, azt mindenki láthatta.

Gálos László: Az erőnk mintha elfogyott volna, már az elején. Ez persze betudható a sorozatterhelésnek. Mindenesetre, az ötödik perc után olyan hátrányba kerültünk, ahonnan már nem volt visszaút.

Eördögh Edit: Agresszív kosárlabdánkkal már az első félidőben döntésre tudtuk vinni a dolgot. Ezért aztán a kulcsembereink egy kicsit pihenhettek. Ebből következően mindenki pályán lehetett, méghozzá jó teljesítményekkel kirukkolva. A minimális célkitűzésünk a döntő volt, de nem szeretnénk holnap sem megállni, a végcél előtt!