Ha a szekszárdi drukkereken múlott volna, akkor a csapatuk vélhetően döntőbe jutott volna. Amit a dobosuk, meg a segédje előadott két hangszeren, azt egy-két NB I-es klub tábora is megirigyelhette volna. A szombati nyitómeccsen, az első szakaszban amúgy a játékukra sem lehetett sok panasz. Jól kezdtek, ami még ennél is fontosabb: eredményesen! Azt viszont a hajrában elért Troják Klára által dobott hármas sem nagyon tudta ellensúlyozni. 

Egy kis csend után folytatódott a küzdelem, meg a dobkoncert is, ami persze senkit sem zavart a csarnokban. A környékről meg nem érkezett hír! A találkozón viszont némileg feltámadt a Csata DSE, faragott is az együttes a hátrányából, ezzel téve izgalmasabbá a parkettán zajló dolgokat. Ezért is érkezett ihletett pillanatban Studer Ágnes hármasa, a tolnaiak számára. Aztán Simon Anikó ügyeskedett a palánk alatt, fokozva az Atom vezetését.

Tíz regenerációs perc elteltével tökéletesen nyílttá vált az első helyosztó végkimenetele. A 25 eltelt időegység után ugyanis 4 volt csak a hátránya a Csatának, ami nem tűnt behozhatatlannak. Legalábbis a nézőtérről semmiképpen, ám más a sportág a vonalak között. Bár a KSC Szekszárd kosarasai ezt másképpen látták, tettek is az ügy érdekében, mert megint elhúztak, de már 12-vel.

Az utolsó nekirugaszkodásra is akadt még feszültség. De azért arra a Tolna megyei székhely leányai vigyáztak, hogy túlságosan ne kerülhessen hozzájuk közel az ellenfél játékban lévő ötöse. Természetesen a fővárosiak másban reménykedtek. Igyekeztek is a kékek, de nem tudták teljesen ledolgozni, a korábban összeszedett mínuszukat.  

Szabó Noémi: Nem szeretek kiemelni egyénileg senkit, de Studer Ágnes kiváló játéka nélkülözhetetlen volt a mai sikerünkhöz.

Tursics Sándor: Jobb volt a Szekszárd, méghozzá egy Studer Ágnessel.