Női vezetőedzők helyzete a kosárlabdában
13
Jul
2020
Női vezetőedzők helyzete a kosárlabdában
2020. július 13.  |  15:05
Egy ideális, előítéletektől mentes világban ennek a beszélgetésnek nem feltétlenül kellene ilyen formában elkészülnie. Az edzői pálya éppen az a terület lenne, ahol a rátermettség a döntő és nem az, hogy valaki férfi vagy nő. A wbasket.hu szerkesztése okán sok szakmai anyaggal, statisztikával találkoztam és ezek sajnos nagyon másról árulkodnak. Neked milyenek a benyomásaid?
 
Én is foglalkoztam ezzel a kérdéssel az egyik szakdolgozatomban. Kevés a női vezetőedző, illetve inkább az jellemző a női edzőkre, hogy alsóbb korosztályokban, leginkább serdülő korig dolgoznak a legtöbben. Felsőbb korosztályokban és az élvonalban még mindig a férfiak dominálnak. Más a helyzet az Egyesült Államokban, ahol nagyon sok női edző dolgozik különböző szinteken. Vannak női másodedzők az NBA-ben, a WNBA-ben pedig vezetőedzők is. Ez szerintem sem annak a kérdése, hogy ki milyen nemű, hanem a felkészültségé. A másik szempont pedig az ambíció, hogy kiben van meg, hogy vezető szeretne lenne.
 
Ezt hogy érted?
 
Tőlem is például sokszor megkérdezték, hogy férfi másodedző dolgozik a csapatnál és mégis milyen jól tudunk funkcionálni. Szerintem ez csak annyi, hogy kinek van meg az az elkötelezettsége, hogy szeretne vezető típus lenni. Ha megvannak benne ezek a vezetői képességek, akkor teljesen mindegy, hogy nő vagy férfi. Nem tudom, hogy kiben ez hogy zajlik le, adott esetben önbizalom vagy affinitás kérdése, de én például mindig is tudatosan készültem arra, hogy szeretnék vezetőedző lenni az élvonalban.
 
Soproniként sokszor láttam Natalia Hejkovát, amikor ott dolgozott és ő is bebizonyította azt, hogy igenis lehet nőként eredményesnek lenni a legmagasabb szinten. Azt veszem észre, hogy itthon is változik a szemlélet. Mindenhol ugyan még nincs bejelentés, de a magyar élvonalat tekintve a 3-4 női vezetőedző nem egy rossz arány. Nagyon örültem Iványi Dalma győri kinevezésének, illetve az is látszik, hogy téli kinevezése után Horváth Zsófia milyen eredményes tudott lenni Zalaegerszegen. Kivezette a csapatot egy hullámvölgyből. Ez is mutatja, szerintem a női csapatoknál lehet, hogy adott esetben előnyös is alkalmazni női vezetőedzőket. Átérzik azokat a mentális, érzelmi dolgokat, amik a női csapatokra speciálisan jellemzőek.
 
Kicsit sántít a párhuzam, de például a pedagógusi pálya kapcsán is nagyon aktív párbeszéd zajlik a női és a férfi szakemberek arányáról. Ott már meghatározták, hogy milyen erényeik vannak a nőknek és milyenek a férfiaknak. Az edzői pályán is feltárhatóak egyértelműen a sajátosságok, hogy mik jellemzik egy női és egy férfi vezetőedző munkáját?
 
Nyilván pedagógus pályával ezt összehasonlítani nem lehet, mert egy edzőnek a profi sportban – kosárlabdában vagy bármely más sportágban – más tulajdonságok a meghatározóak. Arra, hogy a női és férfi edzők között milyen különbségek vannak, biztosat nem tudok mondani.
 
Sokszor azt veszem észre, hogy a férfi edzőknél megvan az adott cél az adott évadra a klubnál és annak rendelnek mindent alá, annak szellemében tartják az edzéseket. Előfordulhat, hogy az emocionális oldalra nem fektetnek akkora hangsúlyt, mert más beállítottságúak. Egy nő lehet, hogy könnyebben ráérez arra, ha rossz kedve van a játékosának vagy például arra, hogy miként alakulnak a barátságok a csapatban.
 
Az elmúlt szezonban az élvonalban a gyakorlatban is tapasztaltad?
 
A lelki tényezőknek nagyon nagy szerepük van és én nagy hangsúlyt is fektetek rá. Nem elég, hogy megtartjuk az edzést, felkészítjük a játékosokat, hanem az emocionális oldalt is előtérbe kell helyezni. Én ebben látnám ezt a kérdést, hogy a női csapatoknál többet kell a lelkekkel foglalkozni és ott mutatkozhat meg, hogy más egy női edző megközelítése.
 
Saját példámból indulok ki, hogy én szigorú edzőnek tartom magamat, de bármely játékos fordulhat hozzám bármilyen problémával. Észreveszem, ha valakinek baja van és igénylik a játékosok, ha foglalkozik az edzőjük a lelkükkel.
 
Amiről beszélünk, az nem csak edzői szinten, hanem feljebb is megjelenik. Év végén olvashattunk a női edzőkről a New York Times hasábjain egy összeállítást és ott emelték ki, hogy például az egyetemi kosárlabdában a döntéshozó pozícióban lévő vezetők 89%-a férfi. Hasonló az arány a profi ligában is. A változásnak talán innen kellene indulnia?
 
Igen, volt egy olyan beszélgetés Diana Taurasival, ahol az a téma állt a középpontban, hogy a tulajdonosok vagy a General Managerek között szinte csak férfiak vannak. Akkor ő is feltette azt a kérdést, hogy hol vannak a gazdag, befolyásos nők, akik ezeket a szerepeket fel tudnák venni. Taurasi is azt mondta, hogy nem akar edző lenni, hanem ő akarja az egész klubot vezetni.
 
A döntéshozatal ugyanis egy nagyon fontos faktor a profi sportban. Ezt is érdemes lenne vizsgálni, mert lehet, hogy a nőknél az ehhez való hozzáállás másként alakul. Fontos, hogy egy nő is merjen döntést hozni és felelősséget vállalni.
 
Nem szeretnék túlzásba esni, de példa bőven lenne arra, hogy érdemes bizalmat szavazni a női edzőknek. Az elmúlt öt év FIBA tornáit nézve a 2015-ös Eb-n vagy éppen a 2018-as VB-n is női vezetőedzők által irányított csapatok vívták a döntőt. Ezekben a hetekben uralja a címlapokat Natalia Hejkova, akit a nemzetközi szövetség a legeredményesebb Euroliga edzőként ismert el.
 
Nekem is vannak ilyen céljaim, hogy szeretnék Euroligás edző lenni és nagy eredményeket elérni. Amerikában most nagyon nyomják a női sportról való beszélgetéseket. Olyan edző viszont nem szeretnék lenni, amire sajnos szintén van példa, aki rendszeresen arról beszél, hogy a női edzőknek helye van.
 
Amit mondtál, az nekem inkább azt mutatja, hogy aki érez magában affinitást, motivációt az oda tud kerülni. Aki nem, annak pedig nem fog sikerülni. Én nem akarok csak azért oda kerülni bármilyen pozícióba, mert nő vagyok, hanem azért akarok odakerülni, mert elértem egy eredményt, engem akarnak és van hozzá tudásom.
 
Ettől függetlenül még mindig tapasztalhatóak ellentmondások. Az NBA-ben történt március elején, hogy a San Antonio Spursnél Gregg Popovich hiányakor a segítői közül a mindössze másfél éve edzősködő Tim Duncant jelölték ki beugró vezetőedzőnek és nem a hat éve a klubnál lévő Becky Hammont. Hammon ezekről a kérdésekről gyakran nyilatkozik és őt például érdemes követni.
 
Örülök, hogy említetted Becky Hammont. Itt Európában inkább csak kuriózumként jelenik meg az ő helyzete. Miközben az NBA-vezetőedzői kinevezése óriási szakmai mérföldkő lenne.
 
Ebben egyetértek. Tényleg csak arra tudok visszakanyarodni, hogy a nők is képesek ezt a feladatot magas szinten ellátni. Letettek már annyit az asztalra, hogy ne kelljen női és férfi kérdést csinálni az edzősködésből - mondta a wbasket.hu-nak.

Megyei szövetségek